Magyarországon új járvány ütötte fel a fejét – a tavalyi évhez képest hétszeresére emelkedtek a hepatitis A fertőzés (HAV) miatt jelentett esetek az év első három hónapjában. 2025-ben már 308 beteget regisztráltak, azonban ez csak a jéghegy csúcsa, a valós esetszámok – a betegség gyakran tünetmentes lefolyása miatt – ennél sokkal magasabbak lehetnek. A járvány szempontjából leginkább érintett területek Budapest, Pest és Fejér vármegyék, azonban Csongrád-Csanád vármegyéből is közöltek eseteket (10/2025. héten).
Mi ez a betegség? Milyen tünetei vannak?
A hepatitis A egy rendkívül ellenálló vírus, ami a fertőző májgyulladás egyik gyakori kórokozója. Megjelenése nem újkeletű, ugyanis a járványos sárgaságról már Hippokratész írásaiban is olvashatunk.
Világszerte előfordul, azonban főleg az alacsony higiénés színvonalú országokban terjed ragályosan, itt az emberek többsége gyermekkorban (5-6 éves korig) átesik a fertőzésen, gyakran tünetmentesen. A fejlett országokban, mint hazánk is, körülbelül 10 évente lehet számolni országos nagy járvány előfordulásával és jellemzően fiatal felnőttkortól jelentkezik a megbetegedés.
A hepatitis A vírussal bárki megfertőződhet, aki nem kapott védőoltást vagy korábban nem esett át a fertőzésen. A vírus a fertőzött személyek székletével, az egy háztartásban élők közötti szoros kontaktus útján, illetve közösségekben közös mosdóhasználattal terjed, de fertőzést okozhat a szennyezett víz, jégkocka, szennyezett szabad vízi fürdőzés, illetve akár a szennyezett vízzel mosott étel elfogyasztása is. Például egy fertőzött területről származó tenger gyümölcseit (rákfélék, kagylók stb.) 90 ˚C-on 4 percig kell hevíteni, illetve az étel legalább másfél perces párolás javasolt a vírus elpusztítása érdekében (WHO). Trópusi országokban a gyümölcsöket hámozzuk meg, vagy palackozott vízzel mossuk meg. Ne együnk nyers ételeket!
Ritkább esetekben szexuális úton is átadható a vírus. Különös veszélynek vannak kitéve azok a személyek, akik fertőzött szubtrópusi, trópusi országokba utaznak, olyan helyen élnek vagy oda utaznak, ahol a megfelelő higiénés körülmények nem biztosítottak, illetve akik alapbetegséggel rendelkeznek (pl. bármilyen eredetű májbetegek) vagy életmódjukból adódóan nagyobb kockázatnak vannak kitéve (pl. intravénás kábítószer használók, MSM populáció).
A betegség tüneteinek megjelenése életkor függő és a lappangási idő 15-50 nap is lehet. A gyermekek legtöbbje tünetmentesen átvészeli a fertőzést. Az idősebb gyermekek és felnőttek esetén gyakoribb a súlyosabb, elhúzódóbb kórlefolyás, előfordulhat életveszélyes megbetegedés is.
Tünetei kezdetben nem típusosak – influenzaszerű tünetek: izom- és ízületi fájdalom, levertség, fáradékonyság, étvágytalanság, azonban a hasi fájdalom, hányás, és sárgaság (sárga szemfehérje, sárga bőr, barnasörre emlékeztető, habzó vizelet, világosabb széklet) megjelenése már egyértelmű utalás lehet a hepatitis A vírus fertőzésre.
A beteg a tünetek megjelenése előtti két hétben és utána egy hétig fertőző! A vírus kimutatása vérvétellel lehetséges mikrobiológiai módszerekkel, de már patikai forgalomban, gyorsteszt formájában is elérhető.
Megelőzés
A fertőzés elkerülésének alapvető pillére a gyakori, alapos kézmosás, különösen ételkészítés előtt és közben, WC-használat után, valamint a háztartási felületek (pl. mosdók, illemhelyek, konyhapultok, kilincsek, villanykapcsolók) és használati tárgyak stb. rendszeres fertőtlenítése. Ne osszuk meg másokkal az evőeszközeinket, törölközőnket és használjunk fertőtlenítő mosogatószert, illetve mosószert a ruhaneműkhöz, ágyneműkhöz. Biztonságos, tiszta ivóvíz hiányában használjunk palackozott vizet! Tüneteket mutató hozzátartozó ápolása esetén a beteg környezetének rendszeres, alapos fertőtlenítése és gyakori kézmosás elengedhetetlen a továbbfertőzés elkerülése érdekében.
Megelőzés védőoltással
A megelőzés érdekében a megfelelő higiénés szabályok betartása kiemelten fontos, emellett orvosi javaslat alapján (vényre) a patikákban térítés ellenében védőoltás is elérhető.
Magyarországon kétféle, tisztított, inaktivált vírust tartalmazó Hepatitis A vírus elleni oltóanyag érhető el (Avaxim, Havrix). 1 éves kortól 2 oltás beadása szükséges a védettség kialakításához, a két oltás között 6-12 hónap különbséggel. Kombinált vakcina formájában a hepatitis A és B vírusok ellen (Twinrix) ugyancsak 1 éves kortól érhető el az oltás, itt az immunitás kialakításához 3 oltás kell (0., 1., és 6. hónapban), de szükség esetén gyorsított oltási séma is alkalmazható. Mindhárom vakcinából gyermekek és serdülők számára csökkentett antigéntartalmú verzió áll rendelkezésre. Az első dózis után 4 héten belül az emberek 95 %-a már védettséget élvez, a 2. oltás után pedig szinte 100 %-os a védettség, mely 20 évig legalább megmarad. A HAV elleni oltás az életkor szerinti kötelező, vagy választott oltásokkal egyidőben is beadható. Az oltás jól tolerálható, az oltási reakciók enyhék és ritkák.
Amennyiben hepatitis A-val fertőzött beteggel kerül kontaktusba, lehetőség van a Hepatitis A vírus elleni oltás ún. post-expozíciós beadására is, melyet minél hamarabb, de legkésőbb 14 napon belül érdemes felvenni. A kombinált oltás post-expozíciós profilaxisra nem ajánlott.
A terhességi fertőzés következménye lehet az akut májgyulladás és sárgaság, mely lefolyását tekintve nem súlyosabb a várandósok körében. Az első trimeszterben elszenvedett hepatitis vírus fertőzésnek nincs magzatkárosító hatása, azonban koraszüléshez vagy szülészeti szövődményekhez vezethet, ezen felül a magzat fertőződése méhen belül vagy a szülés kapcsán is megtörténhet. A fertőzött édesanya szoptathat, a vírus átvitele anyatejjel nem ismert, azonban az újszülöttet védőoltásban indokolt részesíteni. Amennyiben a várandós kismama fertőzött beteggel érintkezett, két héten beül oltás felvétele szükséges, ami biztonságos, nincs a magzatra negatív hatása.
Kezelése
A fertőzésnek specifikus kezelés nincs, tüneti kezelés mellett a legtöbb esetben spontán gyógyul, azonban a felépülés szakasza hónapokba is telhet. Súlyos esetekben kórházi kezelésre is szükség lehet.